Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cégek – Cégkereső


Borsod-Abaúj-Zemplén megye (BAZ megye)

Lillafüred Az ország északkeleti részén található Borsod – Abaúj – Zemplén megye. A 7247 négyzetkilométeres területet északról Szlovákia határolja, Heves és Nógrád megye nyugati szomszédjai, míg a Tisza választja el Szabolcs – Szatmár – Bereg megyétől, Hajdú – Bihar megyétől és Jász – Nagykun – Szolnok megyétől. Miskolc a megyeszékhelye.

Domborzat

Borsod – Abaúj – Zeplén megye domborzatát tekintve az egyik legváltozatosabb megyénk egyike. Itt találkozik az Alföld az Északi – középhegységgel. Északon hegyes, dombos vidék, míg déli részét síkság jellemzi. A Bükk helységben lévő Kukucsó – hegy a megye legmagasabb pontja, ami 945 méter magasra nyúlik. A hegyek nagyban befolyásolják a terület éghajlatát és időjárását. Az évi középhőmérséklet az országos átlag alatt van, a többi területhez képest kevesebb nagyfény és több csapadék jellemző a vidéken.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai

Aggteleki cseppkőbarlang Miskolc (megyeszékhely), Ózd, Putnok, Mezőkeresztes, Kazincbarcika, Encs, Borsodnádasd, Mezőkövesd, Mezőcsát, Abaújszánó, Tiszaújváros, Alsózsolca, Cigánd, Sátoraljaújhely, Szikszó, Sajóbábony, Sárospatak, Tokaj, Rudabánya, Sajószentpéter, Emőd, Gönc, Edelény, Nyékládháza, Pálháza, Szerencs, Szendrő, Felsőzsolca

Borsod-Abaúj-Zemplén neve

Az egykori vármegyék várairól kapta a megye a nevét. Borsod vára török eredetű névből származik. A török Bors megegyezik a mai bors szavunkkal, a „d” pedig a helynévképző. Abaújvár az Abákról kapta nevét, míg a szlovák zem (jelentése: föld) szóból ered Zemplén neve.

Történelem

A mai megye 1950-ben nyerte el mostani formáját és az egykori Borsod, Abaúj – Torna, Zemplén, Gömör, Heves és Szabolcs vármegyék területén található.

Középkor

Diósgyőri vár A honfoglalás idején szláv törzsek lakták a területet, a honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el. A 11. században kialakult Zemplén és Gömör vármegye. Az akkori Borsod vármegyéhez Torna is hozzátartozott. Heves, Sáros és Torna a 12. században kiváltak és önálló vármegyék lettek. A vármegyék nagy része királyi fennhatóság alatt állt, a többit nemesek irányították. Aba Amádét, az Aba család tagját Károly Róbert 1312-ben, a rozgonyi csatában győzte le, ekkor a terület a nagybirtokos oligarchiák kezéből átkerült a király fennhatósága alá. A lengyelek és oroszok felé vezető kereskedelmi útvonal a területen haladt át, ami hozzájárult a városok fejlődéséhez. Kassa és Miskolc szabad királyi várossá nőtte ki magát, és több mint 40 mezőváros jelent meg a területen. Nagy Lajos király idején Diósgyőr a királyi család kedvelt szálláshelye volt.

Korai újkor

Miskolctapolcai barlang A bortermelés és a majorsági gazdálkodás elősegítette a városiasodást és iparosodást a 16. században. A mohácsi csata elvesztése után a politika központja lett a terület, majd a Habsburg-ellenesség, később a Rákóczi-szabadságharc bázisává alakult. Borsod – Abaúj – Zemplén megyét Erdélyhez szoros kapcsolat fűzte. A reformáció hatására megjelentek a jelentősebb iskolák, köztük a Sárospataki Református Kollégium. A 18. században egyre több város szabadult ki a hűbériség alól. Céhek, manufaktúrák létesültek, és a bányászat is jelentőssé vált. Miskolc egyre inkább felzárkózott Kassa mellé, és kezdte átvenni a térség vezető szerepét. Ebben az évszázadban jelentős betelepülés volt a jellemző, szlovákok, görögök, ruszinok és németek érkeztek a megyébe.

Modernkor

A 19. században Borsod fejlődött a legjobban. A felvilágosodás, a reformkor és a nyelvújítás haladó szellemiségének jelentős része származik e vidékről, többek között Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Batsányi János. A kiegyezés után a terület szépen fejlődött. A trianoni békeszerződés értelmében Borsod – Abaúj – Zemplén megye nagy részét Csehszlovákiához csatolták. A megye mostani határa az 1950-es megyerendezés révén jött létre, Miskolc székhellyel. A szocializmus idején a meglévő iparvárosok mellé újak alakultak és a térség ipari jellege megerősödött. A rendszerváltás után a nehézipar komoly gondokkal küszködött, amit a turizmus erősítésével akartak kiegyenlíteni.

Gazdaság

Borsod – Abaúj – Zemplén megye ipari kultúrája több mint 500 évre tekint vissza. Földrajzi adottságokat tekintve a síkság és a hegyek vonulatai kiváló lehetőségeket rejtenek magukban. Az 1700-as években gabona-, bőr-, és gyapjúfeldolgozás volt a jellemző és jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát a térség. Az 1800-as években a nagyipar kiépülésével a történelmi Magyarország ipari központja lett Borsod – Abaúj – Zemplén megye. A 19. században kiépült a vasúthálózat, mai összeköttetést biztosított a külvilággal. A világháborúk tönkretették az addig jól működő ipari és kereskedelmi kapcsolatokat. A piacgazdaság felgyorsulásával a nagyvállalatok tönkrementek, a gazdasági szerkezetek szétszakadtak és munkanélküliség lett a jellemző a vidéken. A 20. század utolsó éveiben a megye először a válságkezelésre összpontosított, majd a dinamizálás jellemezte

Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfőbb látnivalói

  • Miskolc-Tapolcai Barlang és Gyógyfürdő
  • Miskolc városi Vadaspark
  • Diósgyőri vár
  • Lillafüred
  • Rákóczi – Vár – Sárospatak
  • Tokaj pincesor
  • Aggteleki Barlang
  • Aggteleki Nemzeti Park
  • Boldogkő vára
  • Füzéri vár
  • Kossuth Lajos szülőháza – Monok
  • Szerencsi vár
  • Muhi csata emlékmű
  • Fáy – kastély
  • L’Huillier – Coburg – kastély – Edelény